BÜDÖS-LÁP
Büdös-láp
Rezervátum típusa: botanikai
A csíkszentimrei Büdös-lápot 1955-ben nyilvánították növénytani rezervátummá a Román Akadémia javaslatára, területe 3 ha. A hideg és mérsékelten savas ásványvizeknek köszönhetően a láp területén egy élőhely mozaik alakult ki, amely magába foglalja mindhárom láptípust: eutróf, mezotróf és oligotróf. A láp legnagyobb része oligo-mezotróf (tápanyagban szegény), amelyen tőzegmohával (Sphagnum sp.) benőtt ritka lucfenyves található. A mofetták felől érkezőásványvizek által áztatott terület eutróf (tápanyagban gazdag), amelyet sűrűn ellep a csőrös sás (Carex rostrata) és a töviskés sás (Carex stellulata). A felszínt borító növénytakaró alatt tőzegképződés zajlik. Az évente termelődő elhalt növényi maradványok nagy része víz alá kerül, és így az oxigéntől elzárva nem bomlik le, felhalmozódik, amely révén nagy víztartalmú, kevésbé szenesedett szerves anyag, a tőzeg képződik.