TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztináció, ökológiai és természetvédelmi szempontból is rendkívül értékes terület. Az utolsó jégkorszak  vége fele elkezdődött itt is a sásokkal benőtt mocsarak (eutróf lápok) kialakulása, melyek az elkövetkező 10 000 év folyamán hatalmas mennyiségű tőzeget képeztek. Ezeken a területeken a medencére jellemző hűvös és páradús éghajlat, valamint a hidegvizű borvízforrások jelenléte elősegítette a „régi idők néma tanúinak” fennmaradását, Nyárádi Gyula akadémikus szavaival élve. Az utolsó jégkorszak zord éghajlatához alkalmazkodott növény- és állatfajokról, vagy egész növényi közösségekről van szó, melyek hazánkban mára csak a Kárpátok hideg medencéiben maradtak fenn, így maradvány (reliktum) fajoknak nevezzük őket.

A desztináció büszkesége, hogy bár a lápok itt kevésbé elterjedtek, mint a Csíki-medence többi részén, tájképileg változatosabbak és élőviláguk sokkal gazdagabb. 14 maradványfajt tartunk számon: taréjos pajzsika (Dryopteris cristata), törpenyír (Betula humilis), hengeres sás (Carex diandra), gyíkvirág (Cnidium dubium), kék csatavirág (Polemonium caeruleum), jogaros kakastaréj (Pedicularis sceptrum-carolinum), szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), fűzlevelű gyöngyvessző (Spiraea salicifolia), fekete ribiszke (Ribes nigrum), dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), pelyheserű ibolya (Viola epipsila), iszapos sás (Carex limosa), törpe kecskerágó (Euonymus nana), mocsári kőtörő (Saxifraga hirculus). Ezek a megye reliktumfajainak 37%-át, az országénak pedig 33%-át teszik ki.

A terület értékeire már szinte egy évszázada felfigyeltek a hazai botanikusok és több helyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. Ilyenek a Középpatak, Benes, Csemő, Nyírkert botanikai rezervátumok. Fontos természeti értékeket őriznek még a Varsavész és a Csemő melletti Külső Égés, leendő védett területek is.

A felsorolt maradványfajok mellett még számos növényfaj szerepel Románia ritka és veszélyeztetett fajainak listáin: több orchideafaj (mocsári nőszőfű – Epipactis palustris, mocsári kosbor – Orchis laxiflora, hússzínű ujjaskosbor – Dacylorhiza incarnata, foltos kosbor – Dacylorhiza maculata), az értékes lisztes kankalin (Primula farinosa), a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), a zergeboglár vagy pünkösdi rózsa (Trollius europaeus), a buglyos  szegfű (Dianthus superbus) vagy a szerény éplevelű macskagyökér (Valeriana dioica ssp. simplicifolia).

A weboldal fejlesztése „AKTÍVAK A TERMÉSZETÉRT” projekt keretében készült,  támogatója a Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia. Projekt koordinátor az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, partnerei a Tusnádfürdői Polgármesteri Hivatala és a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége Hargita megyei kirendeltsége (ANANP).

A jelen weboldal a szerzők véleményét tükrözi. A támogatók nem vonhatók felelősségre a kiadványban található információkért.

SZENT ANNA-TÓ
MOHOS-TŐZEGLÁP
SOLYOMKŐ
KÖZÉPPATAK-RÉTLÁP
NÁDASFÜRDŐ
NYÍRKERT-RÉTLÁP
CSEMŐ-RÉTLÁP
VARSAVÉSZ-RÉTLÁP
KÜLSÖ ÉGÉS-RÉTLÁP
BENES-RÉTLÁP
BORSÁROS-LÁP
LUCS-TŐZEGLÁP
BÜDÖS-LÁP
BÁNYA-PATAK FEJE REZERVÁTUM

Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztinációban, a turizmus mint gazdasági tevékenység, felbecsülhetetlen károkat okozhat a természetvédelmi területeken ha nem jól van megszervezve, viszont óriási lehetőségeket is rejteget. Bizonyos természetvédelmi területeken, mint a Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp vagy a Sólyomkő, annyira megnő a látogatók száma, hogy a természet károsul. A turisztikai lehetőségek konfliktusba keverednek a védelmi célokkal és tönkreteszik a természeti értékeket. Viszont egy fenntartható szervezés és adminisztrálás esetén, a turizmus hasznot hozhat mind a védett területeknek, mind a környező lakosságnak. A turizmusnak semmi akadálya a védett területeken, ha betartja a területek védelmi előírásait, a természet csodálatára épül, kulturált módon zajlik, ahol a szennyezés és a kár nem létezik vagy minimális. A fenntartható turizmus (öko turizmus) a helyi közösségek fejlődéséhez vezethet mind gazdasági, mind a hagyományok megtartása szempontjából. Ugyanakkor a fenntartható turizmus fejlesztése új, alternatív munkahelyek megjelenéséhez  vezet.

MI AZ ÖKOTURIZMUS?

A turizmus azon formája, amelynek keretében a turistának lehetősége nyílik a térség természeti értékeinek és a helyi hagyományoknak a felfedezésére, értékelésére és megértésére. A minőségi helyi szolgáltatásokra alapozott élmény mellett a turista aktívan támogatja a természeti értékek megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket.

Az ÖKOTURIZMUS  a következő feltételeknek kell eleget tegyen:

  • hozzájáruljon a természeti értékek megőrzéséhez és a környezetvédelemhez;
  • hozzájáruljon a helyi közösségek életszinvonalának a növeléséhez azzal, hogy igénybe veszi a helyi szolgáltatásokat és a közösségi fejlesztéseket;
  • rendelkezzen oktatási jelleggel is, annak érdekében, hogy a térség értékeit megértsék és tiszteljék a turisták és a helyi közösségek egyaránt;
  • minél kisebb negatív hatással legyen a helyi természeti és szoció-kulturális környezetre. A fenntartható turizmus lehetőségei.