Bálványos túra

A Torja határában emelkedő Büdös és Bálványos tűszerű vulkáni kúpjai alatt találhatók a térség legaktívabb utóvulkáni működései. Sósmezőn a sós források barnás limonit kúpjai szembetűnőek, a felette magasodó Büdös-hegy barlangjai, a Kis-barlang, az Európa-hírű Büdös-barlang, a Gyilkos-barlang, a Madártemető tölcsérszerű mélyedése, a Buffogó tőzegláp, a szabad kénsavat tartalmazó Timsós vagy Apor lányok feredője a földtanulmányok kedvelőinek búcsújáró helye. Bálványosvár alatt a Transzilvánia-fürdő, Bálványosfürdő és Csiszárfürdő változatos vegyi összetételű medencéinek a vize nyújt gyógyírt a betegeknek.

Az útvonal állomásai: Sósmező – Kis-barlang – Büdös-barlang – Timsós-barlang – Gyilkos-barlang – Madártemető – Buffogó-láp – Bálványos-patak völgye – Timsós-fürdő – Sósmező

Az útvonalról:

     A DN12 jelzésű (Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy) országúton lehet eljutni a tőzegláphoz, amelyről Sepsibükszád településen letérünk a 113-as jelzésű megyei útra. Ezen addig haladunk, míg jobbra lesz egy letérő Bálványos irányába. Jobbra haladva tovább nemsokára megérkezünk Bálványos üdülő épületei közé. Itt kezdjük utunkat és felkapaszkodunk a Pokol tornácaként emlegetett, Európa-hírű Büdös-barlanghoz.
A homokkövet áttörő lávanyelvek tarkítják a vulkáni gázt lehelő, piros ponttal jelzett turistaösvényt. A mintegy 800 méter hosszú kapaszkodón végigkísér a pokol lehelete. Helyenként kopár, növényzetmentes foltok jelzik a vulkáni gáz jelenlétét. A Büdös-hegy délre néző lávadombjának falán sötétlő üregekből napi közel négyezer m³ kénhidrogénes szén-dioxid folyik alá a meredek lejtőn, kiölve minden élőlényt. Nemcsak a földtani jelenségek szerelmeseit vonzza a Kis-barlang és a Büdös-barlang, hanem a gyógyulni vágyó embereket is. A barlang falán kicsapódott sárga kén és a fehéres timsókivirágzás aktív vulkánokra jellemző képpel kényezteti a látogatót.
A Büdös-barlangot elhagyva a kék pontot követjük. A Büdös-hegy meredek lejtőjén keskeny ösvény vezet a fák zöldjében fehér fallal keretezett Timsós-barlangig. Az üreg alján a gázszintet a sárga terméskén réteg jelzi.

     Csak ezután következik az igazán veszélyes helyekkel tűzdelt pokol tornáca, az alig arasznyi széles ösvény, amely a szintvonalon kanyarog a délkeletre lefutó hegygerincig. Ahogy északnak tér az ösvény, már lankásabb részén haladunk. A jelzett ösvényből balra térve érjük el a Gyilkos-barlang sötét üregét és ettől balra a tölcsérszerű mélyedést, a Madártemetőt. Az erre járó turista gyakran találkozik a barlangból kifolyó, vagy a Madártemető mélyedésében elpusztult bogarak, madarak, emlősök tetemével. Míg az előbbi mofettákban a kén jelzi a vulkáni gáz jelenlétét, addig a Gyílkos-barlang sötét odvában kénhidrogénmentes szén-dioxid van jelen. Az óvatlan embert, állatot hamar elpusztítja a gyilkos gáz.
A Gyilkos-barlangtól fiatal bükkös között vezető ösvényen érjük el a Bálványos-patak forrásvidékén kialakult, vizes mofettákban bővelkedő hangulatos Buffogó-lápot.
A piros háromszöggel jelzett turistaút követi a Büdös-hegyet keleten határoló Bálványos-patak völgyét. A völgy egyhangúságát a vizes élőhelyek törik meg. Ahogy ereszkedünk lefelé az egyre mélyülő völgyön, balról feltűnik a Bálványos-hegy vulkáni kúpja, amelynek csúcsán a vár, az Aporok őszi fészke dacol az idővel. A Bálványos várként ismert erődítmény a hasonló nevű fürdőhely központjából a kék sáv jelzést követve, a Transzilvánia-fürdőt érintve érhető el. Csonka tornyáról szép kilátás nyílik a környező hegykeretre.
Ahogy elérjük a Torjára vivő műutat, jobbra térve és azt követve jutunk el a két fürdőmedencés és több szemvízforrást rejtő pokolvölgybe, a Timsós-fürdőkhöz. Újabban az Apor lányok feredőjeként is emlegetik. Innen már hamar elérjük kiindulási pontunkat, a Sósmezőt.

     A barlang a Büdös-hegy (1143 m) délkeleti oldalában, 1052 m magasan fekszik. Egy felhagyott kénbánya kijárata lett kikövezve és látagothatóvá téve. A 14 m hosszú üregből kiáramló gáz kezdetben a Büdös-hegy Torja község tulajdonát képezte, így az itteni kén kitermelése is a torjaiak kiváltsága volt. Később a torjai Apor bárók tulajdonába került át. A barlangot Apor Gábor rakatta ki faragott kövekkel 1892-ben, mikor ajtót is szereltek rá. Az első világháború után a tüdőszanatórium tulajdonába került, gyógykezelésre használták, később viszont a rendszeres használata megszűnt. A kiáramló gáz mennyisége meghaladja a napi 3.000 m³-t, ami Európa legnagyobb természetes mofettájává avatja: hozamával túltesz Európa hasonló hírességén, a nápolyi Kutya-barlangon is.
A barlang bejárati része faragott kövekkel bélelt, padlózata feltöltött, és két oldalt padok állnak a látogatók rendelkezésére. E bejárati részen körülbelül méteres magasságig ér a kénhidrogénes – széndioxidos gázok szintje amit a falakon látható sárga lerakódás is mutat. Ez befele fokozatosan emelkedik. A belső részt fakerítéssel zárták el a küsőtől, mert itt szinte mennyezetig ér a gáz.
A barlang a Hotel Bálványos szállodától 970 méterre helyezkedik el, gyalogosan a piros pont jelzése mentén közelíthető meg. Teljes hossza csak 14 m, mégis gázának vegyi összetételét és intenzitását tekintve bármelyik Európa-hírű hasonló gázömléssel felveheti a versenyt.
A büdösbarlangot Ilosvay Lajos elemezte elsőként 1884-ben. Ez az elemzés során kimutatta, hogy a kiömlő gáz nagy tömegét szén-dioxid (C02) képezi, melyhez kisebb mennyiségben a büdös, záptojásszagú kénhidrogén (H2S) társul.
A kénhidrogén gáz a levegőn kéndioxiddá alakul, és a felszabaduló kén a barlang falára lerakódva sárgára festi a kőüreg falát. Ez az ún. kénbekérgezés.
Ilosvay szerint a barlangból évente másfél millió kg szén-dioxid és 6.400 kg kénhidrogén áramlik ki. Eszerint a Büdös-barlang levegőjének 95,82% szén-dioxid, 0,38% kénhidrogén 0,14%-a oxigén és 2,66%-a nitrogén. Ehhez az újabb kutatások eredményeképpen hozzátehetjük a 980,0 pCi/l (pikoCurie/liter) radioaktív kisugárzás értékét, ami az egész Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összes mofetta és szolfatára típusú gázai közül a legnagyobb értéket mutatja.
A negatív (2,8x104ion/ml) pozitív (3,3> <103 ion/ml) ionok töménysége, a barlang levegőjének nedvessége (95%) és a gáz hozama (3000 m³/24h) alapján a torjai Büdös-barlang Bálványosfürdő legrangosabb gyógytényezője. A kénterápia az összes öregkori csont-és érmegbetegedésekre, a perifériás idegrendszer zavaraira, a reuma minden válfajára, bőrbetegségek, ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére igen hatásos. A Büdös-hegyi szolfatára tulajdonképpen egy kellemesen langyos gázfürdő, amelyben nem kell tartani a borvízfürdő sokszor fogvacogtató hidegétől. Fiatalító, az egész szervezetet felfrissítő hatásán kívül a test fizikai és mentális állapotát is felerősíti.

Ajánlások a barlang látogatásához

– Belépés előtt ajánlott 5-10 perc pihenőt tartani.
– A gáz szintjének megőrzése érdekében minél kevesebbet mozogjanak, beszéljenek. A belélegzett mofetta-gáz káros az egészségre!
– A gáz-szint ellenőrzése nyílt lánggal történik (gyufa, öngyújtó), ahol a láng kialszik, ott kezdődik a gáz szintje.
– A gáz-szint alá hajolni életveszélyes és szigorúan tilos!
– Gyermekek és ittas állapotú személyek belépése tilos!
– Tilos bármelyik állatot a barlangba bevinni!
– Orvosi kezelés esetében, kérjük tartsa be orvosa utasítását.
– Kezelés esetén az első tartozkodás időtartama ne haladja meg a 10 percet, majd fokozatosan 1 perccel nővelje azt. A napi kezelés ne haladja meg a 2-3 alkalmat.
– Rosszullét esetén azonnal hagyja el a barlangot és a friss levegőn mélyeket lélegezzen.
– Nem ajánlott a barlang egyedül való látogatása.
– Megkérjük 8-10 személynél többen ne tartózkodjanak egyszerre a barlangba.
– Kérjük az ezüst tárgyakat, órát, mobiltelefont, fényképezőgépet vagy bármilyen egyéb elektronikus készüléket ne vigyenek be, mert azt a kénhidrogén tartalmú széndioxid megtámadja.
– Távozás után ajánlott egy 5-10 perces pihenőt tartani.

Sósmező/Bálványos Resort (935 m) – Timsós-fürdő (710 m) – Kis-barlang – Büdös-barlang (1053 m) – Timsós-barlang – Gyilkos-barlang – Madártemető – Buffogó-láp – Bálványos-patak völgye – Sósmező/Bálványos Resort (935 m) – gyalogos túraútvonal:

Jelzés: piros háromszög, piros pont és kék pont.
Menetideje a körútnak: 3 és fél óra (2,5 óra gyaloglás, 1 óra pihenő).
Ott töltött idő: turistától/csoporttól függ, több óra is lehet.
Útvonal hossza: 8,3 km.
Szintkülönbség: 438 m.
Meredekség: 3,2% a teljes körútnak.Forrás:
ACCENT GeoÖkológiai Szervezet adatbázisa
Információs táblák
Jánisi Cs., Berszán J., Péter É., Szabó Á. 2018. Barangolás a Szent Anna-tó környékén. EKE-bakancs sorozat, 7. kötet. Kiadta az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Erdélyi Gyopár.