Csíkkozmás falu Lázárfalvával együtt egy önálló községet alkot.

Csíkkozmás falu

Csíkkozmás Hargita megye dél-keleti részén fekszik, 650 m tengerszint feletti magasságban és a DN12 jelzésű országút halad át rajta Csíkszentmárton és Tusnád községek között. Széles rétek által alkotott lapos felszínen terül el, ahol alacsony teraszok vannak, melyek megfelelő körülményeket biztosítanak a településeknek a gazdasági fejlődésre. Sok más székelyföldi településhez hasonlóan, Csíkkozmás első okleveles említése is az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel. Imre nevű papja 3 banálist fizetett a pápai tizedbe (,,Emericus de SS. Cosma et Damiano solv. 3 ban. ant.”). A települést a Diocletianus császár idejében (Kr. u. III. sz.) vértanúhalált halt Szent Kozmáról nevezték el.

A település fejlődése kezdetben nem volt látványos, hiszen egy 1567-es összeírásban 17 kapuval van bejegyezve. Csíkkozmás falutörvényéről is híres, melyet 1608-ban fogadtak el. A település legreprezentatívabb épülete a római katolikus templom, amely Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is szerepel. ,,A szép régi, de idomtalanul átalakított templomot” (Orbán Balázs) a XV. század végén építették. A gótikus stílusban épített templomot később többször átalakították. Ennek ellenére a templom szentélye teljes egészében megőrizte gótikus jellegét, a gótikus faragványok közül különösen figyelemre méltóak az emberfej alakú gyámkövek. 1766 és 1771 között a templom jelentős átalakulást szenvedett. A hajó festett kazettás mennyezetét barokk boltozatra cserélték, a fa kórus helyett barokk kőkórust emeltek, a tornyot megmagasították. 1761-ben az északi fal áttörésével a templomhoz építik a Nepomuki Szent János kápolnát. Ezen munkálatok megrendelője az a Tompos Péter plébános volt, aki a Szent Anna tó mellett levő kápolnát is felépítette.

A település jellegzetes műemléke a római katólikus templom, melyet Kozma és Damján szentek tiszteletére szenteltek fel és amely a régi román stílusú templom helyére épült. A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel. A műemlék épületek között még meg kell említeni a papilakot (udvarház jellegét, az 1883-as átépítéssel nyerte) és Szőcs Lajos faházát (épült 1882-ben). Mindkettő fel van tüntetve Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is. A XVII-XVIII. század folyamán Csíkkozmás számos megpróbáltatáson átesett. 1661-ben, Kemény János, erdélyi fejedelem Habsburg-párti politikája, a törökök azonnali reakcióját váltotta ki. Ali, budai pasa vezényletével a török csapatok végigdúlták az egész Székelyföldet és sok más csíki településsel együtt, Kozmást is felégették. 1719-ben a pestis pusztított a faluban, 826 áldozatot követelve a település lakói közül. Az áldozatok számára már 1720-ban emléktáblát állítottak melyet, a templomot körülölelő lőréses falon helyeztek el.

GPS koordináta: 46°13′35″N 25°56′28″E

Lázárfalva

Lázárfalva 4 km távolságra fekszik Csíkkozmás községközponttól. A település első írásos említése egy 1365-ben keltezett levélben lelhető fel, amelyet Dénes erdélyi vajda írt Péter alvajdához. A korábban Fehér vármegyéhez tartozó település elnevezését feltehetően a szárhegyi Lázár családról kapta, mely nemesi családnak hosszú idön keresztül a birtokát képezte. Később a település a Béldi, Petki és Apor családok tulajdonába került. Az Úz-völgyébe a Rugáti-tetőn lehet átmenni. A település területén 48 borvízforrás volt található. A területének határa elterjed a Csomád hegység csúcsáig és a Szent Anna-tóig is.

Lázárfalva római katólikus temploma 1883-ban épült, neobarokk stílusban és az Oltáriszentság, Úrnapja tiszteletére lett felszentelve. A templom oltárát Miklós József építette András Antal asztalos mesterrel és a templom orgonáját Boda József készítette. A helyiek között sok kőfaragó volt, melynek bizonyítéka a számtalan kőkereszt, kőház és kapuláb. Legismertebb az a kőkereszt, mely az 1882-ben tűzvészben leégett római katólikus kápolna helyén van. A görög katólikus templomot 1742-ben építették. A görög katólikusok 1914-ben áttértek a római katólikus vallásra és a templom hívők nélkül maradt. A Miklóssy kúriát a helyiek vásárolták meg a régi tulajdonosátol a két világháború közötti időszakban, mely most a település művelődési otthonaként szolgál. A világháborúkban elesett lázárfalvi katonák emlékére történelmi emlékmű és emlékkő van állítva a falu temetőjében. Ugyanitt az 1848-49-es szabadságharcra Miklóssy József honvédszázados, Csíkszék helyettes főkirálybírójának a sírköve emlékeztet.

A Nyír-fürdő, vagy Fortyogó népi fürdő Lázárfalva kijáratánál található. Lázárfalvát tartják a vidék borvizekben leggazdagabb településének a maga több mint 40 ismert forrásával. A Hi patak és Tusnád patak között húzódó Borvíztetőn számos forrás ismert (Nagyborvíz, a Borhozvaló, a Ponki, a Dögök, a Fingos és a Cigány borvíz).

GPS koordináta: 46°11′30″N 25°56′36″E

TURISTA ÚTVONAL:

Csíkkozmás – Lázárfalva (650 m) – Kápolna-mező – Bálványosvár (950 m) Jelzése: piros kereszt.
Menetidő: 5–6 h.
Az útvonal hossza: 15,5 km.
Maximális szintkülönbség: 385 m.
Az egyetlen turistaút, amely közvetlenül összeköti Alcsíkot Bálványos várával. A jelzés a régi torjai úton halad, amely századokon át a legközelebbi átjáró volt Csík és Felső-Háromszék között.