Tusnád falu Újtusnáddal és Csíkverebessel együtt egy különálló községet alkot.

Tusnád falu

A Tusnád község központjának számító település, már az 1800-as években a pityókatermesztésről volt híres. Továbbá az ásványvízforrásainak, népiesen borvizeinek is köszönheti hírnevét. Itt láthatjuk Románia egyetlen Borvízmúzeumát, amelyet a Csíki Természetjárók és Természetvédők Egyesülete épített. A falu nevét, népiesen, a környéken lévő sok tóról és nádról kapta. Azonban eredetileg víznév volt, mely a szláv „tozno” (=zavaros) szóból származik. Utalnak arra bizonyítékok, hogy már a vaskorban, középkorban is lakták Tusnád környékét. Ilyen bizonyíték a Vártetőn lévő vár maradványai. Az írásos emlékekben, „Twsnad” néven, először az 1567-es 25 dénáros adóösszeírásban szerepel. Egy 1571-ből származó oklevélben említik, Verebessel közös Árpád-kori kápolnáját, mely a Schematismus (1882) szerint 1667-ben még létezett. A neobarokk stílusú, római katolikus templomát 1802 és 1824 között építették az említett kápolna helyére, Assisi Szent Ferenc tiszteletére. 1726-ig Kozmáshoz tartozik, ezután lesz önálló egyházközség Verebes filiával együtt. Lakói híres kőfaragók voltak, amit bizonyít a sok kőkereszt, kőház és kapulábak. Ilyen régi kőkereszt található a templom utca végén, melyet 1561-ben állítatott Boldizsár István kozmási plébános. Betegh Ferenc vámigazgató, 1743-ban állítatott kőkeresztet a járvány emlékére, mely a falutól délre, az út mentén található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel a 139-es számú ház.

GPS koordináták: 46°12′20″N 25°54′51″E

Újtusnád

A Tusnádi–szoros északi kijáratánál található falut, Nagytusnád Szeretszeg nevű részének leégésekor (1882. szeptember 11.) alapították a károsult gazdák. A kezdetekben, az újtusnádiak a nagytusnádi templomba jártak szentmisére. Római katolikus templomát 1873 és 1897 között építették Páduai Szent Antal tiszteletére. 1911. decemberében a hívek kérést nyújtottak be, hogy különálló egyházközség lehessen. 1912. június 19-től önálló egyházközségként szerepel. A falu első papja György Lajos. Az 1923-as javítások idején vásárolnak két harangot. Balázs György plébános idejében (1989) kezdetét veszik újabb átalakítások. Önerőből, 11 méterrel toldják meg a templomot. 1997-re éri el a templom mai formáját. A falu központjában, a templom előtti út-kereszteződésben látható világháborús emlékmű, melyet 1922-ben állították, az első világháborúban eleset hősök tiszteletére. Az emlékmű tetejéről ’45-ben eltávolították az akkori turulmadarat. A most látható turulmadarat, 2008. május 11-én avatták fel. Ugyancsak itt, a templomkert előtt látható, az 1875-ben készített kőkereszt, Szűz Mária tiszteletére. A vasútállomás mellett a Bátordi-borvíz tör a felszínre. A faluban borvíztöltő üzem működik, melyet 1973-ban építettek. Itt palackozzák a Tusnád címkéjű borvizet.

GPS koordináták: 46°11′35″N 25°53′39″E

Csíkverebes

Egy kis település az Alcsíki–medencében, az Olt folyó bal partján, a Verebes (Vermed) patak mentén. Egyesek szerint a falu nevét a patakról kapta. Azonban sokkal inkább az egykori vasbányászat idején kapta a nevét, ugyanis „vasverető” volt a faluban, ahol vasfeldolgozással foglalkoztak. Sokszor pusztított tűzvész a faluban, de mindig újra építették. Valamikor a faluban négy állandó borvízforrás volt, amit a lakósok minden nap használtak. A Szent Őrzőangyalok nevet viselő római katolikus templom 1770-1775 között épült, melyen a 15. és 16. század fordulójáról származó, kései gót és barokk stílusjegyeket egyaránt megfigyelhetünk. Ebből az időből származik a szenteltvíztartója is. Az őrző angyalokat ábrázoló régi oltárképet, 1810-ben hozták át a régi nagytusnádi kápolnából és 1771-ben vásároltak Tompos Péter kozmási plébánosnak köszönhetően. A jelenlegi templomtornyot 1836-ban építették az akkori fatorony helyére. A falu és az Olt között találhatjuk, a nemrég elkészített, strandolásra alkalmas borvízfürdőt.

GPS koordináta: 46°13′22″N 25°54′18″E