A Mohos tőzegláp – Szent Anna-tó Natura 2000 terület (ROSCI0248) része, mely két természetvédelmi rezervátumot foglal magába: a Mohos tőzeglápot és a Szent Anna-tavat.
A Mohos tőzeglápról
A Csomád-hegység központi részén egy kettős kráter figyelhető meg. A Tóbérce határolta Szent Anna-tó fiatal krátere felett mintegy száz méteres relatív magasságban, 1050 méteren található a Mohos közel nyolcvan hektár kiterjedésű feltöltött, eltőzegesedett, tószemekkel tarkított krátere. A Mohost lecsapoló Verespatak hátráló eróziója, valamint a múlt század elején, 1908-ban elvégzett lecsapolási munkálatok felgyorsították a tőzegláp északi peremén kialakult, több mint negyven méter magas vízesés megszüntetését.
Az ikerkrátert a Szent Anna-tó legendája övezi körül:
„A tó helyén egykor egy magas hegy meredt az égnek, s a hegy tetején vár állott. Szemben vele egy másik vár kevélykedett a Büdös barlang fölött. Két testvéré volt a két vár, de ezek örökösen vetélkedtek, csak abban egyeztek, hogy a föld népét egyformán lelketlenül sanyargatták.
Egyszer a büdösi vár ura gyönyörű aranyhintót és hat pompás lovat nyert a kártyán. Sietett velük öccséhez kérkedni. Azt ígérte, hogy odaadja neki várát, minden birtokát, ha hat különb lóval jön hozzá a büdösi várba.
– Tizenkettővel jövök! – kiáltott az öccse. Aztán szétküldte cselédeit, hozzák fel a várba a vidék legszebb lányait, ő ezek közül kiválogatta a tizenkét legszebbiket. A legeslegszebb egy Anna nevű lány volt.
Befogta őket a hintó rúdja mellé, felült a bakra és közéjük cserdített ostorával. Anna hátán ömlött a vér. Megátkozta a kegyetlen várurat, hogy nyíljon meg alatta a föld.
Az átok megfogant. Megrendült a föld, villámlott, mennydörgött, meglódult a vár tornya, majd összeomlott az egész, és elsüllyedt a vízben. A vár helyén nagy tó keletkezett, a tóban úszkált tizenkét hattyú. Kiúsztak a partra, megrázkódtak, ismét lányokká lettek. Tizenegy visszament a falujába, Anna azonban ott maradt. Kápolnát épített a tó partjára, és itt élte le életét csendes imádkozásban.
Híre ment ennek messze földre és sokan zarándokolnak el a tóparti kápolnához. A nép a szent életű lányról nevezte a tavat Szent Anna tavának.”
„A tó helyén egykor egy magas hegy meredt az égnek, s a hegy tetején vár állott. Szemben vele egy másik vár kevélykedett a Büdös barlang fölött. Két testvéré volt a két vár, de ezek örökösen vetélkedtek, csak abban egyeztek, hogy a föld népét egyformán lelketlenül sanyargatták.
Egyszer a büdösi vár ura gyönyörű aranyhintót és hat pompás lovat nyert a kártyán. Sietett velük öccséhez kérkedni. Azt ígérte, hogy odaadja neki várát, minden birtokát, ha hat különb lóval jön hozzá a büdösi várba.
– Tizenkettővel jövök! – kiáltott az öccse. Aztán szétküldte cselédeit, hozzák fel a várba a vidék legszebb lányait, ő ezek közül kiválogatta a tizenkét legszebbiket. A legeslegszebb egy Anna nevű lány volt.
Befogta őket a hintó rúdja mellé, felült a bakra és közéjük cserdített ostorával. Anna hátán ömlött a vér. Megátkozta a kegyetlen várurat, hogy nyíljon meg alatta a föld.
Az átok megfogant. Megrendült a föld, villámlott, mennydörgött, meglódult a vár tornya, majd összeomlott az egész, és elsüllyedt a vízben. A vár helyén nagy tó keletkezett, a tóban úszkált tizenkét hattyú. Kiúsztak a partra, megrázkódtak, ismét lányokká lettek. Tizenegy visszament a falujába, Anna azonban ott maradt. Kápolnát épített a tó partjára, és itt élte le életét csendes imádkozásban.
Híre ment ennek messze földre és sokan zarándokolnak el a tóparti kápolnához. A nép a szent életű lányról nevezte a tavat Szent Anna tavának.”
A Mohos nemcsak a Kárpát-medence, hanem a világ egyik legfestőibb havasi tőzeglápja. A több, mint 11 méter vastag tőzegtelepből álló dagadóláp enyhén lejt kelet, északkelet felé, amint a csapadékos időben vagy hóolvadáskor a tőzegmohapárnák csúszási iránya is jelez. Központi részén a tundrára, a szárazabb peremi övek tajgára emlékeztetnek. A Mohost látványossá teszik a nagyrészt a nyugati, nedvesebb részen fennmaradt nagyobb csillogó tószemek.
„A növényzetet az uralkodó tőzegmohák mellett, alig néhány olyan virágos faj alkotja, amelyek különlegesen alkalmazkodtak a tápanyagokban rendkívül szegény környezethez. A lápot változó szélességű és változatos összetételű fás növényzet övezi. Déli részén a nevdességkedvelő enyves éger egyes szárazabb helyeken, főleg északon és keleten az erdei áfonyával társul, áfonyást alkotva. A láp belseje felé kiterjedtebb társulásokat alkot a tőzegmohákkal és hüvelyes gyapjúsással. A tőzegláp uralkodó fája az erdei fenyő, amelynek méretei egyre jobban vékonyodnak, ahogyan haladunk a láp belseje felé, mivel az egyre vastagabb tőzegmoharéteg gátolja a növekedést, fejlődést” (Jánosi Ibolya).
„A növényzetet az uralkodó tőzegmohák mellett, alig néhány olyan virágos faj alkotja, amelyek különlegesen alkalmazkodtak a tápanyagokban rendkívül szegény környezethez. A lápot változó szélességű és változatos összetételű fás növényzet övezi. Déli részén a nevdességkedvelő enyves éger egyes szárazabb helyeken, főleg északon és keleten az erdei áfonyával társul, áfonyást alkotva. A láp belseje felé kiterjedtebb társulásokat alkot a tőzegmohákkal és hüvelyes gyapjúsással. A tőzegláp uralkodó fája az erdei fenyő, amelynek méretei egyre jobban vékonyodnak, ahogyan haladunk a láp belseje felé, mivel az egyre vastagabb tőzegmoharéteg gátolja a növekedést, fejlődést” (Jánosi Ibolya).
A savas vizű tószemek partján találkozunk a vörös színben pompázó, apró termetű, alig észrevehető rovarevő növénnyel, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és a valamivel nagyobb, hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata) példányaival. A turistalátványosságnak számító harmatfű levelein vörös, mirigyes tentákulumok alakulnak ki, amelyek ragadós anyagot választanak ki a rovarok felfogására.
„A növényke levelei olyanok, mintha harmatcseppek ragyognának rajtuk, ez valósággal vonzza a kisebb rovarokat. A ragadós anyag nem engedi el a levélre szállt rovart. A tentákulumok néhány perc múlva ráborulnak az áldozatra és enzimeket tartalmazó váladékot bocsátanak ki, amely lebontja a fehérjéket, a keletkezett aminosavakat eljuttatva a levélbe és a növény többi részébe. A fehérjebontó enzimek savas közegben fejtik ki a legjobban hatásukat, éppen ezért jelent megfelelő életteret a nitrogénben szegény Mohos-tőzegláp a harmatfűfélék számára” (Jánosi Ibolya).
A botanikusok a Mohos jégkorszaki maradványnövényeként tartják számon a tőzegáfonyát (Vaccinium oxycoccos), a tőzegrozmaringot (Andromeda polifolia), az álszittyót (Scheuchzeria palustris), a lizinkát (Lysimachia thyrsiflora) és a harmatfüvet (Drosera sp.).
A Mohos vízutánpótlását teljes mértékben a csapadék biztosítja. A szárazabb időszakok negatívan befolyásolják a láp élővilágát. Ezt bizonyítja a Mohos nyugati peremén bogártámadás nyomán bekövetkezett erdeifenyő-pusztulás is.
Az idősebb, Mohos-tó alatti fiatal kráterben közel tízezer évvel ezelőttre tehető a Szent Anna-tó születése. A tűzhányó kráterének aljában erre az időpontra a felszálló gázok hatására a kőzetek átalakultak, agyagásványok keletkeztek, amelyekből egy vizzáró réteg képződött. A kráter aljában kialakult agyagréteg felfogta a csapadékvizet és kialakult a krátertó.
„A növényke levelei olyanok, mintha harmatcseppek ragyognának rajtuk, ez valósággal vonzza a kisebb rovarokat. A ragadós anyag nem engedi el a levélre szállt rovart. A tentákulumok néhány perc múlva ráborulnak az áldozatra és enzimeket tartalmazó váladékot bocsátanak ki, amely lebontja a fehérjéket, a keletkezett aminosavakat eljuttatva a levélbe és a növény többi részébe. A fehérjebontó enzimek savas közegben fejtik ki a legjobban hatásukat, éppen ezért jelent megfelelő életteret a nitrogénben szegény Mohos-tőzegláp a harmatfűfélék számára” (Jánosi Ibolya).
A botanikusok a Mohos jégkorszaki maradványnövényeként tartják számon a tőzegáfonyát (Vaccinium oxycoccos), a tőzegrozmaringot (Andromeda polifolia), az álszittyót (Scheuchzeria palustris), a lizinkát (Lysimachia thyrsiflora) és a harmatfüvet (Drosera sp.).
A Mohos vízutánpótlását teljes mértékben a csapadék biztosítja. A szárazabb időszakok negatívan befolyásolják a láp élővilágát. Ezt bizonyítja a Mohos nyugati peremén bogártámadás nyomán bekövetkezett erdeifenyő-pusztulás is.
Az idősebb, Mohos-tó alatti fiatal kráterben közel tízezer évvel ezelőttre tehető a Szent Anna-tó születése. A tűzhányó kráterének aljában erre az időpontra a felszálló gázok hatására a kőzetek átalakultak, agyagásványok keletkeztek, amelyekből egy vizzáró réteg képződött. A kráter aljában kialakult agyagréteg felfogta a csapadékvizet és kialakult a krátertó.
Az útvonalról / Megközelítés
A Mohos tőzegláp 55 km távolságra található Csíkszeredától, 48 km távolságra Sepsiszentgyörgytől és 33 km távolságra Kézdivásárhelytől. A DN12 jelzésű (Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy) országúton lehet eljutni a tőzegláphoz, amelyről Sepsibükszád településen letérünk a 113-as jelzésű megyei útra. Kézdivásárhely irányából a DN113 jelzésű országúton lehet megközelíteni.
A Mohos tőzegláp a legismertebb gyalogos túraútvonalon Tusnádfürdőről indulva egy 5,2 km hosszúságú turistaösvényen, melynek piros kereszt a jelzése, 1,5 óra alatt közelíthető meg. Lázárfalva felől észak irányba a piros keresztet, majd a kék keresztet követve a Mohos tőzeglápig a távolság kb. 10 km, melyet 3 óra gyaloglás alatt tehetünk meg.
A gyalogos útvonalról:
Az útvonal a Tusnád hotel hátától indul és elhalad a Mikes és az Apor források mellett, majd az erdő szélére érkezik. Itt véget ér a kövezett út és az útvonal egy jól kitaposott erdei ösvényen halad tovább. Nagyjából 10 perc séta után a piros kereszttel és a piros ponttal jelzett ösvény kettészakad. A piros kereszttel jelzett út a Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 területhez vezet.
Egy csodálatos túra az erdőben. Ajánlott délelőtt 9-10 óra magasságában kezdeni, így bőven akad idő pihenni a Mohos pusztáján, enni kürtőskalácsot, majd meglátogatni a Mohos tőzeglápot. Az útvonal elején érdemes megtölteni a kulacsot a Mikes és Apor borvízforrásoknál. Először nincs számottevő szintkülönbség, de később, az útjelző táblát elhagyva, elkezdődik az emelkedő. Bizonyos szakaszon meredek az útvonal, de utána már egy karakterisztikus szerpentines, kígyózó szakasz következik. A szerpentines út végén egy irányjelző táblával találkozunk, mely előtt egy asztal van. Itt meg lehet pihenni, majd a tábla jelzése szerint jobbra kell tovább haladni. Innen az út egy lejtőn fog ereszkedni. Az útvonal egyenes és végül egy legelőre vezet ki. Innen láthatjuk a Mohos tőzeglápot, illetve épületeket, a Szent Anna menedékházat és parkolót. Itt van a két krátert elválasztó nyereg és autóval ide lehet érkezni Sepsibükszádról.
A Mohos tőzegláp látogatására szervezett formában idegenvezető segítségével van lehetőség. A periodikusan induló csoportos látogatásokról az út szélén lévő információs pontnál lehet érdeklődni.
Egy csodálatos túra az erdőben. Ajánlott délelőtt 9-10 óra magasságában kezdeni, így bőven akad idő pihenni a Mohos pusztáján, enni kürtőskalácsot, majd meglátogatni a Mohos tőzeglápot. Az útvonal elején érdemes megtölteni a kulacsot a Mikes és Apor borvízforrásoknál. Először nincs számottevő szintkülönbség, de később, az útjelző táblát elhagyva, elkezdődik az emelkedő. Bizonyos szakaszon meredek az útvonal, de utána már egy karakterisztikus szerpentines, kígyózó szakasz következik. A szerpentines út végén egy irányjelző táblával találkozunk, mely előtt egy asztal van. Itt meg lehet pihenni, majd a tábla jelzése szerint jobbra kell tovább haladni. Innen az út egy lejtőn fog ereszkedni. Az útvonal egyenes és végül egy legelőre vezet ki. Innen láthatjuk a Mohos tőzeglápot, illetve épületeket, a Szent Anna menedékházat és parkolót. Itt van a két krátert elválasztó nyereg és autóval ide lehet érkezni Sepsibükszádról.
A Mohos tőzegláp látogatására szervezett formában idegenvezető segítségével van lehetőség. A periodikusan induló csoportos látogatásokról az út szélén lévő információs pontnál lehet érdeklődni.
Tusnádfürdő/Tusnád hotel közelében (700 m) – Szent Anna menedékház (1065 m) – Mohos tőzegláp (1050 m) – Tusnádfürdő/a Tusnád hotel közelében (700 m) – gyalogos túraútvonal:
Jelzés: piros kereszt a vulkáni kráter pereméig (menedékház)
Menetidő a lápig: 1,5 óra (1 óra gyaloglás, 30 perc pihenő).
Ott töltött idő: turistától/csoporttól függ, több óra is lehet.
Menetidő vissza a városba: 1-1,5 óra. Több útvonalon lehet visszajutni a városba, melyek körül a legismertebb az, amelyen érkeztünk a piros kereszttel jelzett útvonalon. Más visszafele vezető útvonalról itt lehet információt találni.
Útvonal hossza: odavezető út – 5,2 km.
Meredekség: 6,7%.Közepes nehézségű útvonal, mely minden évszakban járható, bár a téli időszakban veszélyessé válhat, ha nagy a hóréteg és hó csúszamlásokra van lehetőség. Jó fizikai felkészültséggel rendelkező turistáknak ajánlott.Forrás:
ACCENT GeoÖkológiai Szervezet adatbázisa
Jánisi Cs., Berszán J., Péter É., Szabó Á. 2018. Barangolás a Szent Anna-tó környékén. EKE-bakancs sorozat, 7. kötet. Kiadta az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Erdélyi Gyopár.
Menetidő a lápig: 1,5 óra (1 óra gyaloglás, 30 perc pihenő).
Ott töltött idő: turistától/csoporttól függ, több óra is lehet.
Menetidő vissza a városba: 1-1,5 óra. Több útvonalon lehet visszajutni a városba, melyek körül a legismertebb az, amelyen érkeztünk a piros kereszttel jelzett útvonalon. Más visszafele vezető útvonalról itt lehet információt találni.
Útvonal hossza: odavezető út – 5,2 km.
Meredekség: 6,7%.Közepes nehézségű útvonal, mely minden évszakban járható, bár a téli időszakban veszélyessé válhat, ha nagy a hóréteg és hó csúszamlásokra van lehetőség. Jó fizikai felkészültséggel rendelkező turistáknak ajánlott.Forrás:
ACCENT GeoÖkológiai Szervezet adatbázisa
Jánisi Cs., Berszán J., Péter É., Szabó Á. 2018. Barangolás a Szent Anna-tó környékén. EKE-bakancs sorozat, 7. kötet. Kiadta az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Erdélyi Gyopár.